Milyen legyen
a szakdolgozat felépítése?

Bármilyen egyetemre és szakra is jársz, a diploma megszerzéséhez szakdolgozatot biztosan írnod kell. A dolgozat az, amelyben egy bizonyos témát kidolgozva kell számot adnod a tudásodról, mégpedig egy jól kidolgozott, érthető, konzekvens struktúra alapján.
A szakdolgozat felépítése elsősorban az egyetem elvárásától függ, másodsorban pedig a konzulenstől. Mikor a szakdolgozatod felépítésén gondolkozol, érdemes a konzulensed véleményét és tanácsát kikérned, hiszen valószínűleg ő lesz az, aki a dolgozatodat bírálni fogja vagy leadhatónak minősíti. Ha a konzulensed nem a segítőkészség híve, az egyetem szakdolgozati útmutatója az, amely a segítségedre siethet. Az egyetem az útmutatójában általában leírja, hogy pontosan hogyan is kell felépítened a szakdolgozatodat, mégis megesik, hogy az útmutató nem elég pontos, az elvárások pedig nem teljesen tiszták. Cikkünkben egy rövid áttekintést szeretnénk adni arról, hogyan is építsd fel a szakdolgozatodat helyesen úgy, hogy a konzulensed is elfogadja és sikeresen le tudd adni azt.
szakdolgozat felépítése és témakutatás
A szakdolgozat felépítése természetesen minden esetben az adott intézmény szabályzatához és a konzulensed elvárásaihoz kötött, így fontos, hogy a munka megkezdése előtt a szükséges információkkal kapcsolatban tanszéked honlapján és a konzultációk során is tájékozódj. Noha az intézmény minden szükséges kritériumot megoszt veled, mégis érdemes lehet általánosságban is megismerkedned a szakdolgozatok alapvető szerkezetével, és azzal, hogy a szakdolgozat írás egyes fogalmai mit is jelentenek a gyakorlatban.

Felépítése

  • Borító
  • Belső címlap
  • Nyilatkozatok
  • Köszönetnyilvánítás
  • Tartalomjegyzék
  • Ábrák, képek és táblázatok jegyzéke
  • Absztrakt/Kivonat
  • Bevezető
  • Szakirodalmi áttekintés/szekunder kutatás
  • Hipotézis, kutatási kérdés
  • Módszertan
  • Kutatási eredmények ismertetése
  • Konkluzió, javaslatok
  • Összegzés
  • Irodalomjegyzék
  • Egyéb mellékletek
  • Borító: bár evidens lehet, mégis pontosan kell tudnod, hogy a te egyetemed milyen információkat milyen elrendezésben megjelenítve vár el a borítón. Általában a teljes nevedet, a „Szakdolgozat” feliratot, és a szakdolgozat címét (alcímmel együtt) kell feltüntetned, illetve a benyújtás évét.
  •  
  • Belső címlap: itt a borítón már szereplő információk mellett egyéb, részletes adatokat is meg kell osztanod, ideértve az intézmény, a kar és a tanszék pontos nevét, a képzés pontos megnevezését, a dolgozat címét és alcímét, valamint a témavezetőd/konzulensed nevét és beosztását.
  •  
  • Nyilatkozatok: formalitásnak tűnhet, de bizonyos nyilatkozatok beadására minden egyetem esetében szükség van. Ilyen módon egyaránt rendelkezned kell a saját munkát igazoló, aláírásoddal ellátott szerzői nyilatkozattal. Manapság az egyetemek megkövetelik, hogy aláírt nyilatkozatban rögzítsd, hogy a dolgozat írása során használtál-e mesterséges intelligencián alapuló szoftvert, és amennyiben igen, mire. Mivel utóbbi esetben a szerzői nyilatkozathoz hasonlóan szintén a plágiumgyanút elhárító fontos dokumentumról van szó, elengedhetetlen, hogy tájékozódj az egyetem követelményrendszerét illetően.
  •  
  • Köszönetnyilvánítás: több egyetem esetében is gyakori, hogy a szakdolgozatod elején köszönetnyilvánítást kell elhelyezned. Szinte minden esetben ez egy ajánlott gesztus, mégis jó néven veszi a konzulensed/témavezetőd. Ügyelned kell a jó megfogalmazásra, hiszen itt azok számára mondasz köszönetet, akik segítették a munkád.
  • Tartalomjegyzék: a szakdolgozatodban való tájékozódást segíti az olvasók/bírálók/konzulensed/témavezetőd számára, ezért a tartalomjegyzékben pontosan fel kell tüntetned az egyes fejezetek és alfejezetek címét, az irodalomjegyzéket, valamint a mellékletek oldalszámát. A dolgozat leadása előtt nem árt mindent ellenőrizned, hiszen gyakori hiba, hogy az utólagos kiegészítések és szerkesztések a fejezetek elcsúszását eredményezik.
  •  
  • Ábrák, képek és táblázatok jegyzéke: a szakdolgozat írása közben feltehetően számos táblázatot, ábrát, valamint képet kell használnod, amelyeket ebben a szekcióban – akárcsak a tartalomjegyzékben – pontosan fel kell tüntetned. Vannak olyan egyetemek, ahol nem engedélyezett az ábrák, képek és táblázatok használata a szövegben, ebben az esetben a mellékletekben kell azt feltüntetned. A szakdolgozat szövegében minden esetben jelölnöd kell az ábrát, képet vagy táblázatot általában a vonatkozó résznél zárójeles formában. Egyszerűen annyit kell írnod a zárójelbe, hogy 1. számú melléklet.
  •  
  • Absztrakt/Kivonat: bizonyos intézmények megkövetelik az absztraktot, amelyet általában a szakdolgozat elejére szokás helyezni. Manapság az egyetemek – ha elvárják a kivonat meglétét – a szakdolgozati útmutatóban tüntetik fel, hogy hány szavas legyen és miről írj pontosan. A tendencia az, hogy az egyetemi követelményben leírtak szerint legtöbbször egy oldalban kell megfogalmaznod a hipotézise(i)d vagy kutatási kérdésed, az alkalmazott módszertant, főbb megállapításaid, valamint a kutatásod célját. Bizonyos egyetemek angol vagy német nyelvű absztraktot is kérhetnek.
  •  
  • Bevezető: fontos, hogy a dolgozatod tartalmi része jól érthető legyen, ezért a vizsgált problémát, a választott téma iránti motivációdat a szakdolgozat bevezetés részében szükséges felvezetned. Tehát röviden fel kell vázolnod, miért ezt a témát tartod fontosnak, miről szeretnél írni, mi a probléma forrása, amit vizsgálni szeretnél, valamint, hogy a te kutatásod mindehhez milyen értéket adhat hozzá. Bár elsőre könnyűnek tűnhet a bevezetés megírása, nagyon jól meg kell fogalmaznod a gondolataidat, mert a bíráló elsőnek ezt a részt fogja elolvasni. A konzulensed/témavezetőd javasolhatja azt, hogy a bevezetőt a szakdolgozat írása előtt írdd meg, de ajánlott a bevezetőt a szakirodalmi áttekintés, a kutatás és a következtetések/javaslatok részek megléte után megírni, hiszen a teljes elemzés birtokában te is jobban át fogod látni a szakdolgozatodat.
  •  
  • Szakirodalmi áttekintés/szakirodalmi elemzés/szekunder kutatás: a szakdolgozatod szakirodalmi áttekintésében a témádhoz kapcsolódó szakirodalmakon (tudományos cikkeken, tanulmányokon, könyveken, könyvfejezeteken) keresztül kell ismertetned témádat. A szekunder kutatásod által rámutathatsz azokra a problémákra is, amelyekkel később a saját elemzésedben is foglalkozni fogsz.
  •  
  • Hipotézis, kutatási kérdés: a szakdolgozat írás legfontosabb eleme, hiszen a hipotézisben kell megfogalmaznod azt az állítást, melyet a választott módszertan szerint az elemzésed során bizonyítani fogsz, illetve a kérdést, amelyet a dolgozat végén megválaszolsz majd. A konzulensek eltérő véleménnyel vannak abban a tekintetben, hogy hipotézis vagy kutatási kérdés, esetleg mindkettő szükséges-e.
  •  
  • A szakdolgozat módszertanának ismertetése: ebben a részben részletesen ki kell fejtened, hogy milyen kutatást fogsz alkalmazni, mint például primer vagy szekunder, kvalitatív vagy kvantitatív módszert stb. A módszertani fejezet általában két oldal és a kutatás bemutatására szolgál, akár BA/BSc, akár MA/MSc dolgozatról van szó. Ez a rész általában nem különül el a kutatástól, mivel ez már a saját kutatásod része. Ez azt jelenti, hogy nem különálló főfejezet, hanem a kutatás főfejezetének az alfejezete. A módszertani részben az alábbiakról szükséges említést tenned.
  •  
  • A szakdolgozat kutatási eredményeinek ismertetése: lényegében emiatt írod a szakdolgozatodat. Ebben a részben a kutatás módszertanában leírtakat valósítod meg. Például itt elemzed a kérdőíved eredményeit, statisztikai elemzést végzel a vizsgált mintádról vagy az interjúid eredményeit elemzed. Érdemes külön alfejezeteket szentelni az eredmények ismertetésének, azaz annak, hogy a kutatásod alátámasztja vagy éppen cáfolja-e a hipotézisben megfogalmazott állítást. Fontos, hogy kutatásod során semmilyen konklúziót nem vonhatsz le a szakdolgozatod elején/során megfogalmazott hipotéziseidről vagy kutatási kérdéseidről.
  •  
  • Következtetések/javaslatok: itt fejtheted ki véleményedet és igazolhatod vagy elvetheted hipotéziseidet. Fontos, hogy a kutatási kérdést nem lehet elvetni vagy igazolni, hanem le kell írnod a kutatásodban megállapítottakat röviden, tömören és logikusan. Ebben a fejezetben a javaslataidat is meg kell fogalmaznod a témádhoz kapcsolódóan, hogy te miként orvosolnád a problémát, mi az, amit ajánlani tudnál a megoldás érdekében.
  •  
  • Összegzés: bár az eredmények leírásával gyakorlatilag a szakdolgozat írás végéhez értél, fontos, hogy egy összegző fejezetben egészében foglald össze főbb állításaid. Például a kutatásod során kapott eredményeket, javaslataidat, hipotéziseid elvetését vagy elfogadását, valamint a kutatási kérdésed kifejtését.
  •  
  • Irodalomjegyzék: ahogy bármilyen tudományos munka esetén, a szakdolgozatod végén ábécésorrendben szükséges feltüntetned a felhasznált könyveket, tanulmányokat, tudományos cikkeket, weboldalas hivatkozásokat, jogszabályokat, illetve egyéb forrásokat.
  •  
  • Egyéb mellékletek: a mellékletekbe a kérdőívek, a saját készítésű interjúk leiratai, táblázatok, valamint a különböző jogi dokumentumok kerülhetnek. Fontos, hogy a mellékletek rész általában egy opció, nem szükséges mindenáron ábrát vagy táblázatot betenni. Manapság a kérdőívek és interjúk esetében azonban elvárt a kérdéssorok feltüntetése. Az interjúk leiratait semmi esetben se tüntesd fel!
a szakdolgozat tartalmi elemei

Gyakran ismételt kérdések

Ez nemcsak a szakodtól, de a képzés formájától is függ. Egy BA, illetve BSc szakdolgozat általában minimum 40 000 leütés/karakter terjedelmű, míg egy MA vagy MSc szakdolgozat 100-150 000 leütés/karakter is lehet, általában szóközökkel számolva. Ha oldalban nézzük a Bsc dolgozatok általában 30 és 45 oldal közöttiek, míg az Msc képzéseken minimum 50 oldal szükséges. A pontos karakterszámot és formai követelményeket az adott egyetem szabályzata határozza meg. Fontos, hogy az oldal és a karakterszám ritkán fedi egymást, de mindkettőnek teljesülnie kell! Például, ha 40 oldalt ad meg az egyetem és 80.000 karaktert szóközökkel, akkor a 40 oldal (például egy kérdőíves kutatás esetén) nem biztos, hogy eléri a 80.000 karaktert. Ebben az esetben nem 40 oldal lesz a szakdolgozatod, hanem minimum 41-41 oldal.

Ha elakadtál a szakdolgozatod felépítésével kapcsolatban, az AI (mesterséges intelligencia) alkalmas arra, hogy inspirálódj, illetve megkérd, hogy állítson neked össze egy vázlatot vagy felépítést. Bátran használd ehhez a művelethez, viszont fontos, hogy pontosan fogalmazd meg mit szeretnél, mert tévútra is vihet.

A szöveg felépítése szak- és témafüggő. A fent vázolt struktúrát érdemes egyfajta átfogó segédletként használnod, azonban a szakdolgozat témád több alfejezetet is megkövetelhet, illetve bizonyos szakok akár javasolhatják az egyes tartalmi elemek azonos fejezetben való összevonását.

Amennyiben a szakdolgozat felépítéséről van szó, mindenképpen érdemes lehet korábbi szakdolgozatokat is átnézned.

Amennyiben tartalmi elemeket is átemelnél, úgy ne tedd, mert plágiumnak minősül. Ezekben a dolgozatokban a felhasznált szakirodalmat átveheted. Ha tartalmi elemet szeretnél átvenni, például a dolgozat szakirodalmi feldolgozásának egy részletét, azt nem teheted szó szerint, mert plágiumnak minősül. A plágiumszűrő szoftver minden internetes forrást ellenőrizni tud, mint például a Turnitin is, így a szabadon megtekinthető szakdolgozatokat és az egyetemeden írt szakdolgozatokat is. Ha átvennél egy részletet a szakdolgozat szakirodalmi áttekintéséből, fogalmazd át alaposan, úgy a szoftver nem ismeri fel. A szabadon elérhető szakdolgozatok kutatására sok egyetemen szinte egyáltalán nem engednek hivatkozni a saját dolgozatodban, disszertációra viszont minden esetben igen.

A szakdolgozati útmutatóban általában megtalálod azt, hogy pontosan mire is hivatkozhatsz. Ha ott nem leled, kérdezd meg a konzulensed!