Milyen legyen
a szakdolgozat felépítése?
A szakdolgozat felépítése legyen logikus és következetes: a bevezetéstől a szakirodalmi áttekintésen és a kutatás bemutatásán át vezesse végig az olvasót az eredményekig, majd a következtetésekig és az összegzésig. A pontos fejezeteket és azok sorrendjét azonban mindig az adott egyetem, kar és szak követelményei alapján kell meghatározni. Éppen ezért a dolgozat megírása előtt érdemes átnézned a hivatalos szakdolgozati útmutatót, és ajánlott a konzulenseddel is egyeztetned.
A szakdolgozat felépítése természetesen minden esetben az adott intézmény szabályzatához és a konzulensed elvárásaihoz kötött, így fontos, hogy a munka megkezdése előtt a szükséges információkkal kapcsolatban tanszéked honlapján és a konzultációk során is tájékozódj. Noha az intézmény minden szükséges kritériumot megoszt veled, mégis érdemes lehet általánosságban is megismerkedned a szakdolgozatok alapvető szerkezetével, és azzal, hogy a szakdolgozat írás egyes fogalmai mit is jelentenek a gyakorlatban.
Szakdolgozat felépítése röviden
A szakdolgozat felépítése több, egymásra épülő részből áll, amelyek együtt mutatják be a választott témát, a kapcsolódó szakirodalmat, a kutatás folyamatát és annak eredményeit. A legfontosabb részek: borító, tartalomjegyzék, bevezetés, szakirodalmi áttekintés, kutatásmódszertan, kutatás és eredmények, összegzés, irodalomjegyzék, mellékletek. A pontos szerkezetet és az egyes fejezetekre vonatkozó elvárásokat mindig az adott egyetem és szak hivatalos követelményei szabják meg.
Felépítés
- Borító
- Belső címlap
- Nyilatkozatok
- Köszönetnyilvánítás
- Tartalomjegyzék
- Ábrák, képek és táblázatok jegyzéke
- Absztrakt/Kivonat
- Bevezető
- Szakirodalmi áttekintés/szekunder kutatás
- Hipotézis, kutatási kérdés
- Módszertan
- Kutatási eredmények ismertetése
- Konkluzió, javaslatok
- Összegzés
- Irodalomjegyzék
- Egyéb mellékletek
Borító: a szerző nevét, a „Szakdolgozat” feliratot, a dolgozat címét és alcímét, valamint a benyújtás évét tartalmazza. A pontos elrendezést és a feltüntetendő adatokat az adott egyetem formai követelményei írják elő.
Belső címlap: az intézmény, a kar és a tanszék nevét, a képzés megnevezését, a dolgozat címét és alcímét, valamint a témavezető vagy konzulens nevét és beosztását tartalmazza. A belső címlapon szereplő adatok és azok elrendezése szintén intézményenként eltérhet.
Nyilatkozatok: a szerzői nyilatkozat a dolgozat önálló elkészítését igazolja, és egyes intézmények külön nyilatkozatot kérnek a mesterséges intelligencián alapuló szoftverek használatáról is. Az aláírandó nyilatkozatok pontos tartalmát mindig az adott egyetem követelményei alapján kell elkészíteni, ezért elengedhetetlen, hogy tájékozódj az egyetem követelményrendszerét illetően.
Köszönetnyilvánítás: a dolgozat elkészítésében szakmai vagy más módon segítséget nyújtó személyeknek szóló köszönetet tartalmazza. Szinte minden esetben ez egy ajánlott gesztus, mégis jó néven veszi a konzulensed/témavezetőd. Ügyelned kell a jó megfogalmazásra, hiszen itt azok számára mondasz köszönetet, akik segítették a munkádat.
Tartalomjegyzék: a szakdolgozat fejezeteinek és alfejezeteinek címét, valamint azok oldalszámát tartalmazza. A tartalomjegyzékben az irodalomjegyzéknek és a mellékleteknek is szerepelniük kell. A dolgozat leadása előtt nem árt mindent ellenőrizned, hiszen gyakori hiba, hogy az utólagos kiegészítések és szerkesztések a fejezetek elcsúszását eredményezik.
Ábrák, képek és táblázatok jegyzéke: a dolgozatban szereplő ábrákat, képeket és táblázatokat azok sorszámával és megnevezésével sorolja fel. A szakdolgozat szövegében minden esetben jelölnöd kell az ábrát, képet vagy táblázatot általában a vonatkozó résznél zárójeles formában. Egyszerűen annyit kell írnod a zárójelbe, hogy 1. számú melléklet. Vannak olyan egyetemek, ahol nem engedélyezett az ábrák, képek és táblázatok használata a szövegben, ebben az esetben a mellékletekben kell azt feltüntetned.
Absztrakt/Kivonat: a szakdolgozat témáját, célját, kutatási kérdését vagy hipotézisét, alkalmazott módszertanát és legfontosabb eredményeit röviden összefoglaló rész. Ha az intézmény előírja, az absztrakt terjedelmét, tartalmát és nyelvét a szakdolgozati útmutató határozza meg, és akár angol vagy német nyelvű változatot is kérhet.
Bevezető: a dolgozat témáját, a vizsgált problémát, a témaválasztás indokát, a dolgozat célját és a kutatás fő irányát mutatja be. A bevezetőben azt is érdemes röviden meghatároznod, hogy a dolgozatod milyen kérdésre keresi a választ, és milyen eredményt vársz a kutatástól. Bár elsőre könnyűnek tűnhet a bevezetés megírása, nagyon jól meg kell fogalmaznod a gondolataidat, mert a bíráló elsőnek ezt a részt fogja elolvasni. A konzulensed/témavezetőd javasolhatja azt, hogy a bevezetőt a szakdolgozat írása előtt írd meg, de ajánlott a bevezetőt a szakirodalmi áttekintés, a kutatás és a következtetések/javaslatok részek megléte után megírni, hiszen a teljes elemzés birtokában te is jobban át fogod látni a szakdolgozatodat.
Szakirodalmi áttekintés/szakirodalmi elemzés/szekunder kutatás: a témához kapcsolódó tudományos cikkek, tanulmányok, könyvek és könyvfejezetek feldolgozását és elemzését tartalmazza. A szakirodalom áttekintése segítségével bemutathatod a témához kapcsolódó korábbi eredményeket, elméleteket és problémákat, amelyekre a saját kutatásod is épülhet.
Hipotézis, kutatási kérdés: a hipotézis a kutatás során vizsgált, előzetesen megfogalmazott állítás, míg a kutatási kérdés arra adja meg a választ, hogy a dolgozat milyen problémát kíván feltárni. Hogy hipotézisre, kutatási kérdésre vagy mindkettőre van-e szükség, azt az adott képzés követelményei és a választott kutatási módszer alapján kell meghatározni. A konzulensek eltérő véleménnyel vannak abban a tekintetben, hogy hipotézis vagy kutatási kérdés, esetleg mindkettő szükséges-e, de mivel ez a szakdolgozat írás legfontosabb eleme, ezért erről alaposan egyeztetnetek kell.
A szakdolgozat módszertanának ismertetése: a kutatás során alkalmazott módszert és annak folyamatát mutatja be, például primer vagy szekunder kutatást, kvalitatív vagy kvantitatív módszert, kérdőíves kutatást, interjút, megfigyelést, esettanulmányt vagy kísérletet. A módszertani részben azt is ismertetned kell, hogy milyen mintán, milyen adatgyűjtéssel és milyen elemzési eljárással végezted a kutatást.
A szakdolgozat kutatási eredményeinek ismertetése: a kutatás során gyűjtött adatok elemzését és az abból származó eredményeket mutatja be. Lényegében ezért írod a szakdolgozatodat. Ide tartozhat például a kérdőíves válaszok elemzése, statisztikai elemzés, az interjúk feldolgozása vagy a kutatás során feltárt összefüggések bemutatása.
Következtetések/javaslatok: a kutatási eredmények alapján levont következtetéseket és a témához kapcsolódó javaslatokat tartalmazza. Ebben a fejezetben értékelheted a hipotéziseket, megválaszolhatod a kutatási kérdéseket, valamint megfogalmazhatod, hogy a kutatás eredményei alapján milyen gyakorlati következtetések vagy további lehetőségek adódnak.
Összegzés: szakdolgozat legfontosabb megállapításait, a kutatás eredményeit, a hipotézisekkel vagy kutatási kérdésekkel kapcsolatos következtetéseket és a legfontosabb javaslatokat foglalja össze röviden. Az összegzés célja, hogy az olvasó átfogó képet kapjon arról, milyen eredményre jutottál a dolgozattal.
Irodalomjegyzék: a szakdolgozat elkészítéséhez felhasznált és a dolgozatban hivatkozott forrásokat tartalmazza. Ide kerülhetnek például könyvek, tanulmányok, tudományos cikkek, weboldalak és jogszabályok, az adott intézmény által előírt hivatkozási szabályok szerint.
Egyéb mellékletek: a kutatás vagy a dolgozat szempontjából fontos kiegészítő anyagokat tartalmazza, például kérdőíveket, interjúk kérdéssorait, táblázatokat és egyéb dokumentumokat. Fontos, hogy a mellékletek rész általában egy opció, nem szükséges mindenáron ábrát vagy táblázatot betenni. Manapság a kérdőívek és interjúk esetében azonban elvárt a kérdéssorok feltüntetése. Az interjúk leiratait semmi esetben se tüntesd fel!
Gyakran ismételt kérdések
Ez nemcsak a szakodtól, de a képzés formájától is függ. Egy BA, illetve BSc szakdolgozat általában minimum 40 000 leütés/karakter terjedelmű, míg egy MA vagy MSc szakdolgozat 100-150 000 leütés/karakter is lehet, általában szóközökkel számolva. Ha oldalban nézzük a Bsc dolgozatok általában 30 és 45 oldal közöttiek, míg az Msc képzéseken minimum 50 oldal szükséges. A pontos karakterszámot és formai követelményeket az adott egyetem szabályzata határozza meg. Fontos, hogy az oldal és a karakterszám ritkán fedi egymást, de mindkettőnek teljesülnie kell! Például, ha 40 oldalt ad meg az egyetem és 80.000 karaktert szóközökkel, akkor a 40 oldal (például egy kérdőíves kutatás esetén) nem biztos, hogy eléri a 80.000 karaktert. Ebben az esetben nem 40 oldal lesz a szakdolgozatod, hanem minimum 41-41 oldal.
Ha elakadtál a szakdolgozatod felépítésével kapcsolatban, az AI (mesterséges intelligencia) alkalmas arra, hogy inspirálódj, illetve megkérd, hogy állítson neked össze egy vázlatot vagy felépítést. Bátran használd ehhez a művelethez, viszont fontos, hogy pontosan fogalmazd meg mit szeretnél, mert tévútra is vihet.
A bíráló elsősorban azt vizsgálja, hogy a dolgozat célja, a kutatási kérdés vagy hipotézis, a választott módszertan és a kutatási eredmények összhangban vannak-e egymással. Fontos szempont az is, hogy a szakirodalom megfelelően alátámasztja-e a témát, a kutatás eredményeit szakszerűen elemzed-e, valamint a következtetések valóban az eredményekből következnek-e. Emellett a formai követelmények betartása, a pontos hivatkozás és a dolgozat logikus felépítése is része az értékelésnek.
A szöveg felépítése szak- és témafüggő. A fent vázolt struktúrát érdemes egyfajta átfogó segédletként használnod, azonban a szakdolgozat témád több alfejezetet is megkövetelhet, illetve bizonyos szakok akár javasolhatják az egyes tartalmi elemek azonos fejezetben való összevonását.
Amennyiben a szakdolgozat felépítéséről van szó, mindenképpen érdemes lehet korábbi szakdolgozatokat is átnézned.
Amennyiben tartalmi elemeket is átemelnél, úgy ne tedd, mert plágiumnak minősül. Ezekben a dolgozatokban a felhasznált szakirodalmat átveheted. Ha tartalmi elemet szeretnél átvenni, például a dolgozat szakirodalmi feldolgozásának egy részletét, azt nem teheted szó szerint, mert plágiumnak minősül. A plágiumszűrő szoftver minden internetes forrást ellenőrizni tud, mint például a Turnitin is, így a szabadon megtekinthető szakdolgozatokat és az egyetemeden írt szakdolgozatokat is. Ha átvennél egy részletet a szakdolgozat szakirodalmi áttekintéséből, fogalmazd át alaposan, úgy a szoftver nem ismeri fel. A szabadon elérhető szakdolgozatok kutatására sok egyetemen szinte egyáltalán nem engednek hivatkozni a saját dolgozatodban, disszertációra viszont minden esetben igen.
A szakdolgozati útmutatóban általában megtalálod azt, hogy pontosan mire is hivatkozhatsz. Ha ott nem leled, kérdezd meg a konzulensed!
A szakdolgozat kötelező és opcionális részei az adott egyetem, kar és képzés követelményeitől függnek. Általában alapvető elem a borító, a belső címlap, a tartalomjegyzék, a bevezetés, a szakirodalmi áttekintés, a kutatás és annak eredményei, az összegzés, valamint az irodalomjegyzék. A nyilatkozatok, a köszönetnyilvánítás, az absztrakt, az ábra- és táblázatjegyzék, illetve a mellékletek egy része azonban intézményi vagy dolgozattípusonként eltérően lehet kötelező. Mindig az aktuális szakdolgozati útmutató az irányadó.